Szellemes főzőshow

Narrátor:  És újra itt vagyunk, kedves nézőink. Önök most, mint tudják, a Szellemes főzőshow-t látják. És már jön is a két házigazda, Inuyasha, és Miroku.
(Taps.)
Inuyasha: Jó napot kívánunk, kedves nézőink, köszönjük, hogy ma is minket választottak! A mai adásban nagyon fontos díszvendégünk lesz. Miroku, kérlek, invitáld be a vendéget!
Miroku: Gyere Sesshoumaru!
Inuyasha: Hölgyeim és Uraim! Sesshoumaru nagyúr!
(Taps.)
Sesshoumaru: Jó napot, minden kedves nézőnek! Örülök, hogy itt lehetek.
Inuyasha: Sesshoumaru, ma mit fogsz főzni nekünk?
Sesshoumaru: Egy családi recept szerint készíthető finomságot, Inuyasha, te is segíts! A neve: A kutyaszellem füle.
A hozzávalókat most láthatják a képernyőn:

(Eltűnnek, és jön egy papír, rajta: 
Hozávalók:Tej
                   Vaj
                   Liszt
                   Tojás
                   Porcukor
                   Étcsoki
                   Tejszínhab
              Sütőpor
                    Fekete tortadíszítő, alias egérszar)


Sesshoumaru: És most kedves nézőink, összegyúrjuk a lisztet, a tejet, a tojást, a vajat és a sütőport. Mikor már jól összedolgoztuk, kicsit pihentetjük.
Addig az étcsokit a vajjal együtt megolvasztjuk, és mikor megolvadt, lefedjük, hogy ne hűljön ki.
Inuyasha: Sesshoumaru, nem fog kihűlni?
Sesshoumaru: Kihűl neked a hulla, az hűl ki!
Miroku: De ha kihűl, akkor már nem tudjuk felhasználni.
Sesshoumaru: Nem baj, ez most nem hűl ki. Na szóval, kedves nézőink most kinyújtjuk a tésztát, és kutyafüleket szaggatunk belőle fánkszaggatóval.
Inuyasha: Sesshoumaru, a világért sem zavarnám meg a koncentrációdat,de a kutyafül háromszög alakú.
Sesshoumaru: És hol itt az ellentmondás? Háromszög alakú fánkszaggatóval.
Inuyasha a fejét fogva: Miroku, adj kérlek Algopirint.
Sesshoumaru: Most még nem az jön, az a végén kell, egy egész levélnyi, ha Narakunak készítjük a sütit.
Miroku: Sesshoumaru,folytatasd a sütikészítést!
Sesshoumaru: Ha már megvannak a háromszögek,Kisütjük őket. Utána rácsorgatjuk az étcsokit, ami...
Inuyasha: Kihűlt és megkeményedett.
Sesshoumaru: Ami...ööö...finom. Aztán kisütjük. Ha ez is megvolt, akkor Lefújjuk tejszínhabbal és az egérszarral helyes kis kanjikat írunk bele, szerencsesütiként, mint például: Rohadt Naraku!   Enyém a Tetsuiga!    Kagome love Kouga
(Óriási fedőkoppanás.)
Narrátor: És most, kedves nézőink a türelmüket kérjük, ugyanis kihívtuk Sesshoumaruhoz a mentőt, Inuyashához pedig a rendőrséget.
Miroku: Majd én folytatom: Ha ezeket mind megtettük, már csak azt kell tudnunk, kinek, hogy találjuk. Ami az első, és legfontosabb, hogy mindig mosolyogva adjuk a vendégeknek. Az idős hölgyeknek mély meghajlással egybekötve helyezzük eléjük a sütit, az idős uraknak, szintén így, de pár centivel arréb, hogy nagyot kelljen nyúlniuk érte. A kamasz fiúknak véletlenül az arcába vágjuk, a csinos tinédzserlányoknak nagy-nagy mosollyal adjuk, és megdicsérjük a ruhájukat, esetleg még megsimogathatjuk a...
Inuyasha: S...fej vagy, Miroku. Befogod a pofád, vagy befogom a pofád? Ne tömd a nézőink fejét a saját bődületes hülyeségeidel!
Miroku: Inuyasha a hülye qrva anyád!
Inuyasha: De miért hülye?
Sesshoumaru (a fején egy púppal, bandzsítva, és imbolyogva): Ha már me-e-e-gették, a-a-a-kkor mo-o-o-sogasanak el, és öljék me-e-eg Narakut! Azaz...megölni én a-a-akarom, csak ka-a-apják el! Jó-ó-ó é-é-étvágyat hozzá!