Enma Ai egy kis középkori japán faluban élt. Legjobb barátja az unokatestvére, Sentarou volt, akivel nagyon szerett játszani. A falu gyerekei nem nagyon szerették, folyton megverték, és mikor Sentarou a védelmére kelt, ő sem úszta meg szárazon.
  A faluban volt egy szokás, hogy hét évenként egy pontosan 7 éves lányt feláldoztak az isteneknek, hogy a termés jó legyen, és a falu ne szűkölködjön semmiben.
  Ai-t választották ki a "megtisztelő" feladatra. Sentarou azonban elbújtatta az erdőben, vitt neki enni, és sokat járt hozzá.
  A faluban azonban éhínség volt, és rossz volt a termés is. Sentarou már hat éve rejtegette Ai-t az erdőben, mikor felfigyeltek rá, hogy éjjelenként az erdőbe lopózik. Követték, és rátaláltak Ai-ra.
  Ai-t és a szüleit megkötözték, letakarták a szemüket, majd egy ásóval agyonütötték őket. Bedobták őket egy sírgödörbe. Sentarou odarohant, és egy könnycsepp Ai arcára hullott, aki ettől felébredt - nem halt meg. Sentarout hívogatta, aki akkor már félőrült volt. Az apja bíztatta Sentarout, hogy engesztelje ki az isteneket, azok után, hogy 6 évig rejtegette az áldozatot, és temesse be Ai-ékat. Ai szeméről közben lejött a kötés, és felnézett Sentaroura, és kérte, hogy szabadítsa ki. Sentarou azonban elvesztette a józan ítélőképességét, és különben sem volt más választása, így elkezdte betemetni a sírt. Ai látta ezt, és rájött: nem bízhat a fiúban. Meghalt.
  Azonban még aznap életre kelt, és mikor Sentarou hazafelé tartott, éjjel felgyújtotta a falut.
Így lett ő a Pokoli lány, akinek a Pokol Ura, akit mindig egy pók képébe láthatunk felajánlotta neki, hogy legyen ő az emberek bosszújának beteljesítője.
  Mikor megismeri Hajimét és Tsugumit, és rájön, hogy Sentarou leszármazottjai, mindkettőt meg akarja ölni, de Tsugumi lélekereje végülis mindkettőjüket megmenti.